Egyéb információk

Kirándulóhelyek a környéken 

Mindszentkálla – Szentbékkálla kőtenger és ingókövek

Mindszentkálla és Szentbékkálla között terül el a Káli-medence talán leghíresebb nevezetessége, a kőtenger és az ott található ingókövek. Bizarr sziklaformákban, a kőmélyedésekben megtelepedő növények, virágok ritka csodás együttesében gyönyörködhetnek az arra sétálók.

Bizarr, meghökkent formájú óriási sziklaszirtek, sziklapadok között ingókövek, szél és víz marta kőhátak, a repedésekben megkapaszkodott cserjék, göcsörtös fácskák és az ágak fölül előbukkanó templomtornyok, háztetők régmúlt idők meghitt idilljét idézik. Minden falunak van valami kis sajátossága, látványossága, melyet érdemes meglátogatni, mint például a középkori Velétei püspöki palota romjai. A szép műemléktemplom mellett elhaladva, átvágva a falu lejtős kis utcáin már a Fekete-hegyre kapaszkodunk. A hegy lábánál a töttöskáli templomrom tűnik elénk, feljebb érve a kis krátertavak közelében emelkedő Eötvös-kilátó nyújt ragyogó lehetőséget, hogy visszatekintsünk eddigi utunkra, sőt beláthatjuk a még előttünk állót is, leereszkedhetünk a Burnót-patak völgyében megbújó Árpád-kori településre, Balatonhenyére.

Hegyestű

A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.

A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét.

Az egykori bazaltbánya épületében létrehozott kiállítás emléket állít a kőbányászatnak, bemutatja a Balaton-felvidék és a Dunántúl geológiai felépítését, jellemző kőzeteit, ásványait, és a nemzeti park természeti értékeit. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított kőpark segítségével geológiai időutazáson vehetnek részt a látogatók. A fogadóépületben lehetőség van kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására, illetve frissítők fogyasztására.

Badacsony

Badacsony a Balaton parti hegyek fejedelme. Valóban méltó e névre, mert nem csak legnagyobb, legszebb, de a leghíresebb is valamennyi hegytárs között. Híre-neve messze túlröpül az ország határain is, mindenüvé, ahol azt a gyöngyöző tüzes nedűt ismerik, amelynek a neve: „Badacsonyi bor”.

Minden, amit a természetben szépnek ismerünk, csodálatosképpen együtt van itt, a Badacsony környékén. Mindenből ízelítőt kapunk, tengerből, gyönyörű, büszke hegyekből, omlatag öreg várakból, napsütötte, dalos szőlős déli lankákból. A monda szerint óriások játszottak itt valaha, játékos kockákkal, kúpokkal, dombokkal, akik valami hirtelen intésre elvonultak e földről, s itt hagyták szeszélyes összevisszaságban a játékaikat.

E nagyszerű tájban a hasonlók közt is a legmagasabb, legismertebb és legértékesebb a Badacsony.

Közvetlen a tó partjáról indul lejtője, előbb szelíden és álmatagon, hogy feljebb mind meredekebbé válva, hogy bazaltsziklákban, szélrágta oszlopokban, kőzsákokban folytatódjék. A badacsonytomaji és szigligeti öblök tisztelettudó szerénységgel fogják közre, félsziget talpazatán állva Badacsony büszkén tekint a tóra, s az csillogó hullámszemével visszatekinget rá.

Mint egyik méltatója jellemezte, úgy emelkedik a tó tükre fölé a Badacsony hegye, mint a Balaton "Bazaltkoszorús Királya".

Szent-György hegy

A Szent György-hegy a Badacsony mellett a Balaton-felvidék másik legjelentősebb tanúhegye. Oldalán hatalmas bazaltoszlopok találhatók. Emellett a déli oldal messziről látható, egyik legismertebb tájékozódási pontja a Lengyel-kápolna, mellette a hegy emblematikus épületével, a Tarányi-présházzal.

A hegy derekán még autóval is könnyen megközelíthető, de már innen is szép kilátás nyílik. Atmoszférája van - április végén, Szent György napján istentiszteletet is tartanak. A pusztuló Ify-kápolnát (Emmaus), melyet romos, magára hagyott állapotában már kezd visszafoglalni az erdő. Legendák és babonák lengik körül az egykori fonyódi plébános, Ify Lajos által épített kápolnát és remetelakot.

Salföld

Ábrahámhegytől északra haladva, a szelíd domboldal tetejéről beláthatjuk az egész Káli-medencét. Balra kanyarodva található egy kis település, Salföld, melynek határában található a borókással tarkított Kőtenger, ami nem más, mint a Pannon-tenger aljzatának maradványa. A kövek megőrizték az egykori élőlények (csigák, kagylók) elmeszesedett maradványait, ezek ma is jól láthatók. A falu olyan, mint a mesében, tiszta, takaros házak, nyaralók mindenütt. És mindegyik porta ízléses, stílusos. Az itt található majorban háziállatokkal is találkozhatunk. Kissé eldugva a falu melletti erdőben található a román-gótikus pálos kolostor romjai. Csodálatos látvány a pusztulásában is tiszteletet parancsoló épületegyüttes, a korlátlannak tűnő kövek és az öreg vaskos fák.

Liliomkert – termelői piac (Káptalantóti)

A Káli-medence szívében fellelhető termelői piacot Harmathy Ildikó biológus-mérnök álmodta meg és hozta létre. Jól teszi, aki a vasárnaponkénti káptalantóti piacra üres hassal érkezik, mert képtelenség megállni, hogy a helyi termelők asztalkái közt járva ne kóstolja végig a kínálatot. A kosarakban takarózó tepertős, sajtos pogácsákat, a halomban illatozó köménymagos kifliket, a kemencéből gőzölögve kiforduló tejfölös kenyérlángost meg kell kóstolni! A piac célja a békebeli piacozási szokások életre keltése.

Szigliget – szigligeti vár

Régészeti leletek szerint már a kőkorszakban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A XII. századból több írásos, sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltára utal, szigetjellegét az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.

A település a Balaton különlegesen szép területének számít, a magyar költők által leggyakrabban megénekelt helyek közé tartozik. Nevezetessége az irodalmárok alkotóházaként működő Esterházy-kastély, kúriák, templom- és várromok.

Szigliget évszázadokkal ezelőtt még sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Tulajdonosa a tatárjárást követően a bencés szerzetesrend volt, 1521-ben a Tóti Lengyel családé lett, és leányági örökösei birtokolták egészen 1945-ig.

A középkori község az avasi templom ma is látható romjának környékén, a tópart közelében alakult ki. Később lakói a vár alá húzódtak, így jellegzetes településkép alakult ki: a Várhegy oldalában a házak egymás fölé épültek sorban.

A erődítményt a pannonhalmi apátság építtette 1262-ben. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni; viszont a császár 1702-ben elrendelte a felrobbantását. Kövei egy részéből emelték a vár alatti kúriákat és gazdasági épületeket.

Szigliget legmagasabb pontja 243 méter magas, a dombok, dombcsoportok érdekes nevet kaptak: Rókarántó, Királyné szoknyája, Soponya. Kisfaludy Sándor lelkendezve írta erről a tájról: "ily szépet nem terme még a magyar vad föld és ég".

A szigligeti vár 2010-ben ünnepelte 750 éves jubileumát. 1260-ban  IV. Béla a Balaton egyik szigetét (Szigligetet) a pannonhalmi apátságnak adományozta, hogy ott kővárat építsen. Két év múlva elcserélte a várat más birtokaira és ettől kezdve királyi vár . Szigligetnek az évszázadok alatt több tulajdonosa, várkapitánya is volt. Legismertebb várkapitánya Török Bálint és Palonai Magyar Bálint voltak. 

 Ez a vár fontos része volt a magyarországi végvárrendszernek. Büszkék vagyunk rá, hogy a török csapatok soha sem foglalták el. 

 Jelenleg a vár az önkormányzat kezelésében áll. A folyamatos rekonstrukciós munkák eredményeképpen a Balaton partjának egyetlen látogatható várává vált.

Szigligeti Galéria

A szigligeti katolikus templom melletti nádfedeles épületben, az egykori elemi iskolában kapott helyet. A kiállítások (várkiállítás, korok fegyverei) megtekinthetőek márciustól októberig. Három kézműves műhely szakmai bemutatói is láthatók.

Templomok, kápolnák

Mindenszentek- plébániatemplom (Római katolikus templom) Szentháromság - kápolna Avasi templom (más néven Csonka-torony)

Kamon- kő Tanösvény

Az ösvény a szigligeti templomtól indul, majd ugyanoda visszaérkezik a kék T jelzést követve. Nevét egy vulkanikus eredetű sziklavonulatról kapta. A Balaton-part legszebb településének természeti és környezeti értékeit ismerheti meg a látogató. Végigvezeti a falu hangulatos utcáin, megismerkedhet a népi építészet, a hagyományos szőlő- és nádgazdálkodás történetével, megtekinthet egy Árpád-kori templomot, az erdőbe érve pedig olvashat a Balaton kialakulásáról, a terület növény- és állatvilágáról, geológiai múltjáról. A tanösvény 6 km hosszú. Magyar-angol nyelvű táblák segítségével tájékozódhat a turista.

Esterházy Kastély - Irodalmi Alkotóház parkja

A kastély 12 holdas kertjében száz évnél idősebb faóriások vannak, a mintegy 520 fa között 120 fenyőféle található. Parkja védett természeti érték. Infó: Az arborétum egész évben látogatható. Parkjában a szigligeti nyári napok alkalmával komoly zenei koncerteket tartanak.

Révfülöp

Révfülöp a Balaton tó északi partjának festői szépségű természeti környezetében, a 274 méter magas Fülöp hegy lábánál található, közel 1300 lélekszámú üdülőtelepülés. Első írásos említése1211-től származik, ám a leletek tanúsága szerint, már a római korban is lakott terület volt.

Révfülöp természeti látnivalói közül a Fülöp-hegyről kibontakozó balatoni panorámát emelnénk ki elsősorban, melynek szemkápráztató hatásáról a világot járt neves földrajztudós, Cholnoky Jenő szavait idézzük...

"A révfülöpi Fülöp-hegyről nyílik a világ egyik legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel, ilyen legfeljebb a Brazil partoknál, Rio de Janeiro partjainál van."

Révfülöpön járva érdemes ellátogatni a csodaszép parti sétányra, az ott található rózsakertbe, a Tóparti Galériába. A sétányon található épület ad helyszínt a díjmentesen látogatható Honismereti Gyűjteménynek is. A nyári időszakban a mólón forgatják immár hagyományosan a Magyar Televízió Balatoni Nyár című műsorát.

Tapolca

A Közép-Európában egyedülálló látványosság, a Tavasbarlang, a város szívében található.
Tapolca természeti ritkaságát, 1903-ban kútásás során fedezték fel, majd tíz évvel később a látogatók előtt is megnyitották. A karsztvíz által kialakított háromszintű barlangrendszer alsó termeit és a felső járatok egy részét 19 Celsius-fokos víz borítja. Ezt a mintegy 300 méteres szakaszt csónakkal lehet körbejárni. A változó mélységű, tiszta vízben jól láthatók az alsó termekbe vezető lejáratok is. A szarmata mészkőben kialakult barlang különös érdekességét a benne levő tavak nyújtják, melyek zöldes színű vízén - néhány évnyi szünet után - 1998-tól újra lehet csónakázni.
A barlang különleges klímájának gyógyhatását régóta ismerik. A viszonylag állandó, 20 Celsius-fok körüli hőmérséklet, a közel 100 %-os relatív páratartalom és a rendkívül tiszta levegő az allergiás, asztmás és egyéb légzőszervi megbetegedésben nyújt segítséget. Erre a célra a másik ágat, az 1925-ben felfedezett kórházbarlangot használják.
A Tapolcai-tavasbarlang Kisfaludy Sándor utca 3. szám alatt található, a város központjából a Fő téren keresztül, a Kossuth Lajos utcán át közelíthető meg.

Mediterrán házaival, a malomépülettel és a tó parkosított környezetével a tapolcai Malom-tó hazánk egyik leghangulatosabb városrésze. A Templomdomb az i. e. 5 évezredtől lakott hely volt, és ezen a részen alakult ki a középkori Tapolca központja is.

A két tó közül a nagyobbat hívják Malom-tónak (de nevezik Nagy-tónak illetve felső tónak is), míg a második a Kis-tó vagy alsó tó. A tóból indul útjára a Tapolca patak, mely Szigligetnél ömlik a Balatonba. A tó vize egész évben kellemes a 18 hőfokon feltörő karsztvíz révén, csupán egy alkalommal fagyott be, amikor a bauxit bányászat miatt jelentősen leapadt a vízszint.

A tóban rengeteg nagyra nőtt, telepített aranyhalat láthatunk, káprázatos látványt nyújtanak.

A malmot valószínűleg már a római birodalom fennhatóságának idején megépítették, a patak felduzzasztásával egyidejűleg. Az Árpád-korban épült meg a napjainkban látható malom elődje.

Ha Tapolcán járunk, érdemes megtekintenünk a patak felett átívelő barokk hidat és a tapolcai vár maradványait is.

Csobánc

A Csobánc egyike a Balaton-felvidéki tanúhegyeknek. A legismertebb Badacsony és Szent György-hegynél kisebb, de csupasz lapos teteje lévén körbe nyílik a kilátás északra a Sümegi vártól déli irányban a Balatonig, de - tiszta, páramentes időben - a légvonalban 100 km-re lévő pécsi tévétorony is látható. Fokozottan védett terület, természetvédelmi kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

Az Országos Kéktúra útvonala a hegy keleti oldalán halad el. Kedvelt siklóernyős hely.

Lapos tetején található a 13. században épült Csobánc várának romja, melyhez a hasonnevű uradalom és falu tartozott, ami 1841-ben még létezett.